A kerámia cső -az angol nevén "kerámia cső"- egy szabványos kifejezés a vegyészmérnökök területén a Tajvani-szoroson túl. Fejlett kerámia anyagokból, például alumínium-oxidból és szilícium-karbidból készült csöveket nagy keménység, ütésállóság és kopásállóság jellemzi. Különféle ágazatokban találnak alkalmazást, beleértve a vasúti közlekedést, az új energiát, a hőerőműveket, az építőanyagokat, az acélgyártást és a nagy-szigetelésű vákuumelektronikai eszközöket.
A kerámia csövek gyártása különféle formázási módszereket foglal magában; az eljárás magas égetési hőmérsékletet igényel, viszonylag hosszú gyártási ciklusokkal jár, és jelentős mennyiségű energiát fogyaszt. Léteznek idevágó szabadalmak a kapcsolódó vágó- és feldolgozóberendezésekre vonatkozóan, és iparág-specifikus szabványokat{1}}hoztak létre. Tároláshoz a kerámia csöveket jól-szellőző, száraz környezetben kell tartani; kerülni kell a halomba rakásukat vagy a szabadban való tárolásukat.
Iparági szabványok-mint például *Belső szigetelt szilícium-karbid kerámia/acél kompozit csövek* (JC/T2845-2024) és *Belső bélésű kopásálló-szilícium-karbid kerámia/acél kompozit csövek*)-84pro{6/T42} (J2C6/T4) a termék minőségéért. Tárolás közben a kerámia csöveket jól szellőző, száraz beltéri környezetben kell tartani, elkerülve a nagy terhelés alatti egymásra rakást vagy a kültéri kitettséget.